A CT-vizsgálat azonban nem nyújt annyi részletet, mint az MRI

A szinoviális folyadék a bélés, amely keni az ízületeket; olyan gázokat tartalmaz, mint az oxigén, a nitrogén és a szén-dioxid. A gáz meghatározott mozdulatokkal kiszabadul az ízületből, és hallható „pattanás” hallható.

A legfontosabb elvitelek:

• Az ízületi hézag megrepedését vagy pattanását az okozza, hogy gázok szabadulnak fel az ízületi folyadékból, amely keni és kibéleli az ízületeket.
• Az öregedés előrehaladtával az ízületben lévő porc elvékonyodik, ami több pattanáshoz és repedéshez vezet.
• Nincs bizonyíték arra, hogy a keze ízületeinek (ízületeinek) megrepedése veszélyes; azonban nem tanácsos szándékosan megrepedni vagy kipattogtatni a gerincterületeit (nyak és hát).
• Ha folyamatos ízületi repedések vagy pattanások jelentkeznek, és ez fájdalommal, duzzanattal vagy mozgáskorlátozottsággal jár, forduljon orvosához vagy egészségügyi szolgáltatójához.

Ugyanabból a mechanizmusból hallható „pattanás” vagy „repedés”, amit a csontkovácsnál hallok?

Amikor a csontkovács „manipulálja” a nyak és a hát ízületeit, gázok szabadulnak fel, ami a hallható zajt okozza.

Miért repedeznek jobban az ízületeim, ahogy öregszem?

A porc az az erős, az ízületen belüli kötőszövet, amely az ízületi teret kibéleli, és megakadályozza a csontok csiszolódását, amellett, hogy az egész testben egyéb célokra is szolgál. Az életkor előrehaladtával az ízületi porcok elhasználódnak, ami több repedést eredményez.

Nem árt, ha szándékosan megreped az ujjak ízületei?

Számos tanulmányt végeztek annak megállapítására, hogy van-e rövid vagy hosszú távú mellékhatása az ujjak szándékos megrepedésének, de egyiket sem találták.

Az az aggodalom, hogy az ízületi gyulladás vagy a porc elvékonyodása az ujjízületek megrepedése vagy kipattogása miatt alaptalan.

Komoly az, ha repedést hallok az ujjaimban vagy nagyobb ízületeimben, például a vállban, a térdben vagy a könyökben?

Sok kutatást végeztek, és az a konszenzus, hogy ha a repedés nem okoz fájdalmat, duzzanatot, korlátozott mozgástartományt, vagy valamilyen trauma után következik be, valószínűleg nem aggodalomra ad okot.

Mi van azzal, ha megrepedem a nyakam vagy a hátam? Az rossz?

Igen, ez rossz, mert a hát vagy a nyak szándékos megrepedése különbözik az ujjak felpattogtatásától; a hallható pukkanás egy megfelelően elhelyezett csuklóból származhat, és most egyedül állította el rosszul.

Ezért ne próbálja egyedül feltörni vagy kipattanni a nyakán vagy a hátán; csak szakképzett személy, például csontkovács végezheti.

Mi a helyzet azzal a recsegő vagy pattogó zajjal, amit edzés közben hallok?

Az edzésből származó zajok a mozgásszervi rendszerből erednek, amely több szerkezetből áll:

• Izmok
• Csontok
• A szalagok összekötik a csontot más csontokkal
• Az inak az izmok vékony végei, amelyek a csonthoz kapcsolódnak
• Porc (már említettük)

Edzés közben a fenti szerkezetek dörzsölése vagy súrlódása pattogó hangot ad. Ez lehet a csontokon lévő inak, az inak elleni szalagok vagy a struktúrák bármilyen kombinációja.

Mit tesz az orvos (szolgáltató) a pattogó vagy recsegő hangok esetén?

1. A fizikális vizsgálatnak arra kell összpontosítania, hogy honnan származik a pattogó vagy repedező zaj, és ellenőriznie kell, hogy vannak-e érzékeny, duzzadt vagy korlátozott mozgástartomány.
2. A teljes körű laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek számos súlyos állapot diagnosztizálásában, amelyek jelen lehetnek.
3. Sima röntgenfelvételekre van szükség a mögöttes csontok olyan súlyos állapotok értékeléséhez, mint az ízületi gyulladás, törés (törés), rák, csontsarkantyúk (kiemelkedő csontos területek a csontok végén) és oszteoporózis (a csontok elvékonyodása, amely a vártnál könnyebben törhet).
4. Egy másik szervből származó rák, amely átterjedt a csontra, úgynevezett áttétes, „kilyukadt” elváltozásként jelenhet meg a röntgenfelvételeken. A kilyukadt elváltozások úgy néznek ki, mint az esőcseppek, amelyek egy felületet érnek és kifröccsennek.
5. A sima röntgenfelvételek azonban csak a csontokat mutatják, a mozgásszervi rendszer egyéb összetevőit nem (fent említettük). Ezért ezen struktúrák (izmok, szalagok, inak vagy porcok) megtekintéséhez számítógépes tomográfiás (CT vagy CAT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizsgálatot kell végezni. Ezeket az alábbiakban tárgyaljuk.
6. A CT-vizsgálatok számítógépes képeket készítenek különböző szögekből, így átfogó háromdimenziós megtekintést tesznek lehetővé. A CT-vizsgálat azonban nem nyújt annyi részletet, mint az MRI.
7. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a mágneses és a rádióhullámokat kombinálja számítógépes háromdimenziós képek előállítására. A lágyszövetek és a csontok értékelésének „arany standardjának” tekintik.
8. Az ultrahang gyulladást mutathat ki az ízületi térben. A CT- vagy MRI-vizsgálatokkal ellentétben az ultrahangfelvételek „valós időben” készülnek, és megmutathatják az izmok, inak vagy struktúrák mozgását az ízületeken belül.

Ha egy súlyos állapot kizárt, mit tehetek az ízületi repedések vagy pattanások elkerülése érdekében?

Az éberség elengedhetetlen. Tudnia kell, ha szándékosan bontja ki az ízületet.

A mozgás szintén kulcsfontosságú a repedések és a pattanások megelőzésében azáltal, hogy az ízületeket kenve tartja. Például észrevehette, hogy a térdei jobban megrepednek hosszan tartó ülés vagy bármilyen más, statikus helyzetben lévő ízület után, ezért tartsa mozgásban, hogy megelőzze a zajokat.

A rendszeres testmozgás nagyszerű módja annak, hogy az izmokat, ízületeket és más struktúrákat mozgásban és kenésben tartsa. Ezenkívül a túlsúly ízületi stresszhez és izomfeszüléshez vezethet, ezért erősen ajánlott az egészséges táplálkozás a testsúly megőrzése érdekében.

A pattogó zajt gyakran a feszes izmok okozzák, ezért tanácsos néhány könnyű nyújtás, ha folyamatos a pattogás.

Minden negyedik stroke-túlélő számol be arról, hogy a stroke után két-nyolc héttel közepes vagy súlyos szorongást tapasztal. A depresszió a stroke-túlélők egyharmadát és kétharmadát érinti. A stroke után megváltozhat a hormonszabályozás, ami megemeli a kortizolszintet, ami gyors, gyakori és túlzott hangulatváltozásokhoz vezethet. Az alábbiakban bemutatunk néhány stratégiát a stroke-ból eredő érzelmek és kommunikációs nehézségek kezelésére.

A legfontosabb elvitelek:

• A szélütést túlélők gyakran szoronganak és depressziósak, és viselkedési és kommunikációs nehézségeik lehetnek.
• A stroke gyógyulási egészségügyi csapata együttműködik a személlyel, hogy megtanulják megbirkózni ezekkel a nehézségekkel.
• Ha azonban ismer valakit, aki agyvérzésen esett át, és gondoskodik róla, van mód arra, hogy segítsen neki megbirkózni érzelmeivel, impulzivitásával vagy otthoni kommunikációs nehézségeivel.

A fizikai rehabilitáció mellett a stroke helyreállítási csapata felvilágosítja Önt a stroke érzelmi és pszichológiai hatásairól. Ez a csapat Önnel együtt fog dolgozni a depresszió és a szorongás közötti különbségen. Ha kell, képes leszel szellőztetni az érzéseidet, és sírni is fogsz. Céljuk, hogy felépülj, ezért olyan tevékenységeket javasolnak, amelyek élvezetes és kifizetődőek, és azon dolgoznak, hogy visszatérj a függetlenségedhez.

Kutatások kimutatták, hogy akár négy hét testmozgás is pozitív hatással lehet a hangulatra. Tűzz ki kicsi, napi célokat, például gyalogolj minden nap 15-20 percet, ahelyett, hogy hétvégén egy sétamaratonon veszel részt.

Az is jó, ha továbbra is részt vesz a társaságban, és fontolóra veszi a csoportos tevékenységeket, például támogató csoportot, testmozgást, könyvklubot vagy az Ön érdeklődésére összpontosító csoportot, hogy kapcsolatba lépjen szeretteivel vagy új emberekkel találkozzon.

Vegyen részt mindfulness tevékenységekben. A relaxációs technikák, a mély légzés, a jóga, a tai chi vagy az enyhe nyújtás segíthet csökkenteni a mentális fáradtságot és a stresszt.

Gyakori rendellenességek stroke után

A pszeudobulbáris affektus (PBA) akkor fordul elő, amikor az érzelmi reakciók karakteresnek vagy összefüggéstelennek tűnnek, például egy nevető varázslat, amikor Ön nem szórakozik.

Az Egyesült Államokban akár 500 00 agyvérzésben szenvedő embernek is van PBA-ja, míg hétmillió, bármilyen típusú neurológiai inzultusban szenvedő embernél vannak olyan tünetek, amelyek arra utalnak, hogy ők is szenvednek.

Ez a rendellenesség hirtelen és gyakori síró- és nevetési varázslatokkal jár, amelyek ellenőrizhetetlenek, és néhány másodperctől percekig tarthatnak.

Ha ismer valakit, aki agyvérzésen esett át, és pszeudobulbáris hatással rendelkezik, íme néhány módszer, amellyel segíthet a kezelésében:

• Ne mondd nekik, hogy ne sírjanak vagy nevessenek. Nem tesz jót.
• Kérdezd meg őket, hogyan szeretnének bánni velük egy epizód során. Sokan jobban szeretik, ha reflexként kezelik, mint a csuklás, ami elmúlik, és a beszélgetés folytatódhat. Lehet, hogy néhányan ki akarnak vonulni a helyzetből.
• Elzavarni őket.
• Kerülje el vagy minimalizálja az olyan kiváltó tényezőket, mint a fáradtság, a stressz, a zaj, a túlzsúfoltság vagy a túlterheltség.
• Kérd meg őket, hogy változtassák meg testhelyzetüket (azaz: térjenek át ülőből állóba), mivel ez elvonja a test figyelmét és lefoglalja az elmét.
• Nyugtató tevékenységeket végezzen a feszültség csökkentése érdekében.
• Kérd meg őket, hogy magyarázzák el nem megfelelő válaszaikat a családtagoknak, a barátoknak és az életük többi emberének.

Az impulzivitás gyakrabban észlelhető a homloklebenyben vagy a jobb oldali stroke-ban. Jellemzője, hogy képtelen előre gondolkodni vagy megérteni tetteik következményeit. Íme az impulzivitással való megbirkózás módjai:

• Használjon vizuális vagy vizuális vagy verbális jelzéseket, hogy emlékeztesse őket a lassításra.
• Ha javasolják, győződjön meg arról, hogy a kerekesszékben övet viselnek, hogy ne ugorhassanak fel.
• Ne vedd személyesen az illető viselkedését.
• Mondjon példákat arra, hogy mit tettek, ami esetleg nem helyénvaló, és miért.
• Menjen el sétálni a személlyel, hogy segítsen kontrollálni vágyait.
• Bátorítsa őket, hogy gondolkodjanak el viselkedésükön, mielőtt akcióba lendülnének.
• Bátorítsa és emlékeztesse őket arra, hogy gondolják át, mit akarnak mondani, mielőtt kimondják.
• Bátorítsa őket, hogy vegyenek részt egy támogató csoportban azoknak, akik impulzuskontroll-problémákkal küzdenek.
• Foglalkozzon a biztonsági problémákkal otthon és kívül.
• Bátorítsa a személyt egy probléma megoldására, mielőtt befejezi a műveletet.

A kommunikációs problémák a száj és az arcizmok izomkontrolljának gyengeségéből vagy hiányából (dysarthria), expresszív és befogadó beszédveszteségből (afázia), valamint a beszédizmok koordinációs nehézségéből (dyspraxia) származhatnak. Akár két évig is eltarthat, amíg valaki agyvérzésen átesett, hogy visszanyerje beszédkészségét.

Amikor valakivel beszélget, akinek nehézségei vannak a beszéddel, ne felejtse el türelmesnek, pozitívnak és bátorítónak lenni. Ne felejtse el lelassítani a beszédet, és jól kiejteni. Legyen közel hozzájuk, teremtsen szemkontaktust, és ha szükséges, használja az érintést a kapcsolat létrehozásához.

Contents

• Miért repedeznek jobban az ízületeim, ahogy öregszem?
• Nem árt, ha szándékosan megreped az ujjak ízületei?
• Komoly az, ha repedést hallok az ujjaimban vagy nagyobb ízületeimben, például a vállban, a térdben vagy a könyökben?
• Mi van azzal, ha megrepedem a nyakam vagy a hátam? Az rossz?
• Mi a helyzet azzal a recsegő vagy pattogó zajjal, amit edzés közben hallok?
• Mit tesz az orvos (szolgáltató) a pattogó vagy recsegő hangok esetén?
• Ha egy súlyos állapot kizárt, mit tehetek az ízületi repedések vagy pattanások elkerülése érdekében?
• Gyakori rendellenességek stroke után